2022. június 6., hétfő

Nem csak szavakkal verve 18+

Nem csak szavakkal verve 18+ Ilonának a gyönyörű beás cigány nőnek véget nem érő tragikus sorsa Orsós Ilona 1949. Január 6-án, Romonyán született egy beás cigány származású nagycsaládban sorsának tragikusságát e lapok oldalain ismerhetik meg az érdeklődők. A történetét nemcsak a fiával, Józsival, a keresztfiával, Ferivel és az öccse lányával, Annával, hanem sokakkal szeretné megismertetni azért, hogy olvassák fel majd társaságba is tanulságul ezt, történetet. Ilona felvételre mondta, telefonos és személyes beszélgetések során említette és kis cetlikre jegyzetelte le élettörténetének fájdalmas pillanatait. Ilona boldog, hogy fájdalmát e sorokban kikiálthatja, és hogy, gondolatai sorokba és ráncokba lettek szedve. Tette mindezt azért, hogy Ilona halála után se érezhesse többé magát bűnösnek. 2017 Áprilisában, amikor ez a történet íródik Julika Ilonának az első lánya 54, Marika 53 a fia Józsi 44 évesek. Ilona 27 évesen vált el az első férjétől, akitől két lánya született Julika és Marika. Ilona Komlón, a Kossuth aknán, a cigány telepen lakott majd később Szilvásba költözött, amikor 27 évesen összekerült R. Józseffel. Tőle az első terhességét megszakíttatta. Másodszorra is terhes lett ekkor született meg a harmadik gyermeke, aki egy fiú lett ifj. R. Józsefnek hívják. A friss házasok kezdetben Kossuth aknán laktak. Ilona Komlón a Csikágói papucsüzembe dolgozott, elhozta az óvodából Józsikát, a kisfiát. Férje a 2 éves katonai szolgálatát töltötte éppen. Munka után Ilona otthon ellátta a ház körüli teendőket, állatokat etetett, volt 2 disznója és 30 db tyúkja, amit Ilona a saját keresetéből vett, mert ha kellett szedrezni, makkozni, csigázni is ment. Nem szégyellte a munkát. Jómódúnak számított akkor már Ilona a dolgossága és a kisebb vagyona miatt. Az anyósa és a férjének a nagynénje elmentek a komlói cigány kocsmába, Kossuthon a Kígyó kocsmába (Ilona szerint a sok verekedés miatt lett ez a neve), ahonnan este részegen mentek haza mind a ketten. Oda mentek Ilona "gunyhójába" és megkérdezték tőle hogy megetette-e az ő disznójukat is? Aznap Ilona a sok munkától fáradt és a sietségtől nagyon kimerült volt. Sietett, hogy mielőbb ágyba kerüljön a gyerek is és hogy ő maga is pihenhessen, mert másnap reggel korán mennie kellett dolgoznia. Ilona tényleg elfelejtette megetetni az anyósa hatalmas méretű disznóját. A részeg és dühös nők elkapták és annyira megverték Ilonát, hogy utána egy hétig táppénzre kellett mennie. A két asszony megtámadta, a saját viskójába törtek rá, éppen akkor, amikor a csecsemőjét fürdette Ilona. Durván ütlegelték, a haját húzták, a ruháit letépték, az ágyékáról az összes szőrét lehúzták. Nem tudott bugyit húzni egy hétig. "- Szőröstül - bőröstül leszedték a szőrömet"- mondta el Ilona. A támadás után orvoshoz járt egy hétig, fájdalma enyhítésére kenőcsöt kapott. Ilona a testi sértés miatt feljelentést nem tett, mert félt férjének id. R Józsefnek a haragjától. Ilona állítása szerint férje megölte volna ha feljelentést tett volna ellenük. Anyósa O. Rozália mára már meghalt, férje nagynénje cigány néven Fljences Bárá ő is meghalt, ők ketten és a férje testvérei rendszeresen megverték, és bántalmazták Ilonát. A 11 tagú testvérek között nevelkedő Ilonának Anti fiútestvérén kívül senki más nem ajánlott fel segítséget neki, amit különféle indokokra hivatkozva Ilona nem tudott elfogadni. Gyuri, Józsi, Jani és Géza nevű fiú testvérei, sőt lány testvérei Irma, Olga, Kati, Mari, Anna, sem álltak mellette a problémájában. Ilona haraggal a szívében emlékezett felnőtt korú testvérei közönyére. Ilona elmondása szerint nem érzi magát bűnösnek egyedül "csak" azért mert a lányai nem járnak hozzá -"Őmiatta"- itt id. R Józsefre gondolt. Marikát az édesapja cigányul "Ruszki" ellopta Ilonától, és a nehezen kezelhető lányt hamarosan intézetbe is adta, mert nem bírt vele. Ilona szinte már nem is ismeri lányait. "- Mindkét lány kiment a szeméből és az agyából"- Vallotta Ilona zokogva a könnyeit nyelve. Ilona Négy agyinfarktust és egy agyvérzést kapott amióta id. R József "okoskodott" Ilona kisebb lányával-, O. Marikával használta e szavakat Ilona. Az hogy mit jelent az, hogy okoskodott kérdésemre Ilona egy történetet kezdett el ecsetelgetni. Amikor az intézetből a nevelőszülőknél élő Marikát és Julikát egy hétre Ilona hazahozta a komlói Szilvási otthonukba eleinte a hétköznapok ugyanúgy zajlottak mind előtte, Ilonának dolgoznia kellet úgy, mint évek óta. A munkahelye az ÁFÉSZ- i idom üzem betanított hegesztő munkásként volt. Ilona és fia elment az iskolába, de a két lány otthon maradt. Amikor Ilona a munkájából hazaért férje ok nélkül ütötte, vágta, szidta, rugdosta és köpködte a gyerekek előtt. Juli, aki okosabb és idősebb volt, mint Marika, addig sírt, amíg Ilona vissza nem vitte az első szülött lányát az apai nagyapjához Pécsre a Kertvárosba. Julika elment Marika maradt az anyjáéknál Komlón. Másnap Ilona megint elment dolgozni, fia iskolába ment. Id. R. József Marika mostoha apja is elment otthonról. Marika egyedül maradt a lakásban. Amíg Ilona nem volt otthon Marika elment fürödni, de a mostoha apa váratlanul hazatérve a kádban találta a meztelen lányt, aki azonnal felajánlotta, hogy megmossa a rémült lány hátát. Az akkor 12 éves lány tiltakozott, hogy nem kell, de a sokkolt lányt a mostoha apa nem is hallotta meg, ahogy félelemmel telve tiltakozott. Id. R József lehúzta a nadrágját és ott a fürdőszobában megerőszakolta Ilona lányát. Ilona a szokásos időben a műszak végezte után fél háromkor ért haza. Lányát a véres ágyneműn ágyba fekve, vérben úszva találta. Ilona mit sem sejtően oda bújt a lányához "- Mi a baj?- kérdezte lányát... - Anyu, anyu nagyon vérzek!" - felelte riadtan Marika. Ilona azt hitte, hogy lányának az első vérzése jött meg. Mondta neki, nincs, baj ne aggódjon. Mivel nem volt otthon vatta, mert elfogyott, elfutott a boltba hozott neki egy csomag vattát. Ilona kivezette a lányát a fürdőbe, hogy megmosakodhasson, tiszta bugyit és vattát adott neki. Ez után a lány elpanaszolta, hogy nagyon fáj a hasa és a dereka. Ilona görcsoldót ajánlott fel neki, amit a lány elutasított. Majd sírni kezdett és az anyja nyakába borulva kezdte elmondani azt, hogy a "- Józsi bácsi mit csinált vele-". Ilona nem akarta elhinni a hallottakat, Id. R. József a beszédet hallva kiugrott a szobából és elkezdett ordítani velük, hogy "- mi a k...a anyád van?-" Ilona apját szidalmazta. Számon kérte a lányt, hogy, miért hazudik össze vissza "- Te kis kurva, menj ki a lakásomból! Vidd ki a picsába a hazudós lányodat!". Ilona ekkor már hitt a lányának, mert addigra Marika nagyon sírt, nyakába bújva szorította az anyját és úgy zokogta el, hogy mit történt. Ilona dühében nekiugrott a férjének, mert az arcát akarta meg karmolni, de nem sikerült neki, mert a férje megfogta a haját és konyhaablakhoz vágta, úgy, hogy azonnal vérezni kezdett, Ilonának betört a feje. A mentősök a kórházba vitték Ilonát. Az orvosok nem akarták haza engedni az összevarrt fejű dühös és aggódó anyát. Marika az aznap molesztált kislány, aki időközben az iskolából hazaérkező féltestvérével és a mostohaapjával maradt otthon, ott abban a lakásban ahol pár perce még a csapdájában szenvedett! Ilona saját felelősségre mégis elhagyta a kórházat, ott azt mondta, hogy siet haza a két gyerekéhez, mert nincs nekik senkijük. De az aggodalma nem a fia miatt, hanem a lánya miatt volt. Az erőszakból az óta 40 évvel később sem lett feljelentés, mert, id. R. J nagyon megfenyegetett mindenkit. Azt mondta nekik, hogy mind a négyüket megöli, ha elmondják a történteket. Sőt annyira titkolták a történteket, hogy a csak ők öten tudtak róla. Ilona és három gyereke valamint id. R. József a szexuális erőszakot elkövető mostoha apa. Ilona a történtek után szabadságot vett ki, és a még három napig ott lévő lányával maradt, majd visszavitte Marikát a nevelő anyjához a Nevelő intézetbe. Marika félt a következményektől olyannyira, hogy még a nevelőanyja elől is titkolta az erőszakot, hiszen nem szerette volna, ha bárki is tudomás szerzett volna az esetről. Marika mielőtt visszatért a nevelőanyjához, a lány könyörgött Ilonának hogy ne mondják el senkinek az erőszakot. Juli a nagyobb lánytestvér megtette volna azt, amit senki sem mert, de Ilonának le kellett állítani őt, hogy ne tegye meg a feljelentést. Azóta egyik lány sem jár az anyjához, nem tartják a kapcsolatot se vele. Ilona még bocsánatot sem tud kérni a történetek miatt, pedig tudja lánya Marika lakóhelyét, de még sem találkozhatnak, mert eltávolodott, ezen kívül. Juli lánya is megszüntetett minden nemű kapcsolatot az anyjával, büntetve, amiért ő még mindig tartja a kapcsolatot id. R. Józseffel. Ilona szomorúan mondta el, hogy se a testvéreitől se az édesanyjától nem tudott segítséget kérni, ha valaha bajban volt. Ilona apja már fiatalon betegségben hunyt el. A rendőrségre a félelem miatt nem tudott menni segítséget kérni. A két lány apjához az első férjéhez sem tudott visszamenni, mert közben ő is újra nősült és lett neki három gyereke egy másik asszonytól. Ilonának vannak unokái és dédunokái is, akik mind úgy nőttek fel, hogy nem ismerik a családnak e sötét múltját. Unokáival alkalmanként összefut a városban és csak pár mondatot beszélnek. A történet vége felé Ilona elmondja, hogy mégis bűnösnek érzi magát dolgok miatt. És ha visszapörgethetné az idő kerekét, csak a gyerekeivel törődne, és nem foglalkozna id. R Józseffel. Ilona már bánja, hogy akkor, közel 40 éve nem kért segítséget, és nem tett feljelentést sem. A családon belüli erőszak fogalma Ilona számára ismerősen cseng, azt ajánlja minden fiatalnak, hogy bármennyire is félnek, mindenképp tegyék meg a rendőrség felé a feljelentést, ha ilyen vagy hasonló esettel találkoznak, netán saját magukkal történik ilyen szörnyű dolog. Ilona elmondta, hogy annál többet nem tudott tenni, mint amit akkor tett, hiszen neki se volt senkije, akire támaszkodhatott volna. Józsi fia pici volt még, anyaotthonok sem léteztek akkor. Ezen kívül a régi beás cigány hagyományokra hivatkozva, az a szemlélet élt akkoriban, hogy nem nagy bűn a bántalmazás és a nőknek tűrni és hazudni kell, ha a férj érdeke úgy kívánta ... Ilona elmondta, hogy id. R. József az édes gyermekét Józsit sem kímélte, szinte csecsemő korától kezdve ütlegelte, bántalmazta. Kézen fogva emelte fel és a magasból dobta le a gyereket. Mikor Ilona aggódva kapta ölbe kisfiát, akkor József őt is bántalmazta. A rendszeres verés, amit a gyereknek ki kellett bírnia, Ilona szerint nagyon sokat kárt okozott benne, fia a mai napig idegileg nem egészséges. Id. R. József fiát ki is tagadta az örökségéből. Férjének az első unokatestvére pénzért meg akarta venni Ilona fiát, Józsit, de Ilona nem adta oda, a kolóniában élő nagy családi nyomásra sem, még a kezdeti nehézségek és a nélkülözés ellenére sem. Életük nehezen javult, Ilona hiába ment makkozni, is rendszeres munkája mellett, még sem jutott mindenre, gyakran éhezett gyerekeivel és nem kapott pénzt férjétől, amire kellett volna, mert férje Ilona fizetését és a makkozásból szerzett csekély pénzt is elvette Ilonától, a pénzt Ilona elmondása szerint, József a nővérére és rosszvérű nőkre költötte. Ilona elmondta, hogy történtek dolgok, az egyik nővérének a lányával is, amikor rajta kapta őket a saját hálóingében. Ilonának nagyon fájtak ezek a dolgok is, de közelébe se ért annak a fájdalomnak, amit Ilonának a saját lányával kellett meg éljen. Ilona a férjének Marikával történt nemi erőszakba és Ilona unokahúgával cigány néven Gojúval történt házasság törési kapcsolatba valamint a rendszeres verésbe ment tönkre és a sötét dolgok kilátástalanságába betegedett bele. Ilona problémáit a kisebb lányával történt dolog után tetőzte még, az hogy férje József, jelenleg is elvesz követel Ilona nyugdíjából, fia József is az a anyja pénzéből él. Ilona kénytelen elosztani a 2 db 10 emeletes lépcsőház takarításából származó pénzét, a betegségei után járó fogyatékossági díját és a nyugdíját is. Az elmúlt negyven év árnyait a már 44 éves fia sem tudja eloszlatni, sőt Ilona elmondása szerint, nagyon sok gondot ad neki idősödő korára fia viselkedése. Fiának nincs még gyermeke, és csak nem régóta él párkapcsolatban, egy nálánál idősebb nővel, de még mindig nem tud gondoskodni önmagáról és az élettársától, rendszeresen jár haza, ételért és pénzért. Ilona elpanaszolta, hogy, fia gyakran számon kéri és nagyon durva agresszív hangnemben, pénzt követel tőle. Fia nem tudja támogatni, sőt Ilona támogatja, amennyire tudja a 44 éves fiát és a fia élettársát. Sokszor saját önmagának nem jut étel vagy pénz, nem marad, mert ő gondoskodik arról, hogy ételhez jussanak ők is. A fenti problémákat megosztotta id. R Józseffel, aki azt mondta neki, hogy küldje el a fiát dolgozni. Ilona ebből a szempontból igazat ad volt férjének, de sajnos hiába küldi a fiát, ő nem megy dolgozni. Mióta Angliából eljött nem ment sehová dolgozni, Ilona tartja el. Ilona férje rábeszélésére 2 millió forintos Raiffeisen Banktól hitelt vett fel, ami mára már 5 millióra emelkedett az infláció miatt, József a pénzt elvitte a játékgépekre és nőkre költötte. A banki hitelt Ilonának azért kellet felvennie, hogy a lakásból ráeső része a férjének ki legyen egyenlítve. Ilona elmondja, hogy nem volt pénze, és elmaradása lett a banki hitelében, sok lett a késedelmi kamat. Férje nem segített és nem segít jelenleg sem a hitel törlesztésében. Ilona szeretett volna pénzhez jutni asszony tartás jogcímén, hogy fenn tudja tartani magát. E történet furcsasága, hogy bár a megítélt asszonytartást Ilona megkapja, még sem költhette el, mert férje, akitől elvált visszaveszi tőle. Ilona elmondta, hogy 30 éve már nem élnek házas életet, de ő még sem csalta meg volt férjét. Azt bizonyíthatóan lehet tudni, hogy Józsefet nemi betegség is megtámadta. Ilona undort, de mégis egy nagyon erős kötödést érez Józsefhez, akitől a folytonos megaláztatást, bántalmazást kapta és kapja. Ilonának hosszú 40 éves gyötrelem után 2016-ban, 67 évesen sikerült elválnia, ehhez az ihletet és az erőt Jézus Krisztustól kapta, az akarat saját magától jött- mondta el Ilona. A válás miatt sok embertől kért és kapott segítséget, hiszen se írni, se olvasni nem nagyon tud, csak minimálisan, azért is kap havi 20 ezer forint fogyatékossági támogatást, mióta átesett egy agyvérzésen. Az agyvérzést a sok veréstől kapta - mondta el Ilona. A papírforma szerinti válás megtörtént, de a tényleges válás mégsem, főleg Ilona oldaláról, mert Ilona nem tud elszakadni a megszokott életétől. id. R. Józseffel a kapcsolatot továbbra is fenntartja személyesen és telefonon is. Mindazok ellenére, hogy Ilona egészségi állapota is sokat romlott, a fájó dagadó térdeivel és lábaival a napi takarítás után szinte járni sem tud. Ilona az önként felajánlott segítség miatt heti 5 napot tölt el volt férjének a kis kertjében, ahol egy légtérben tartózkodik azzal az emberrel, akihez ő maga se tudja, miért kötődik ennyire szorosan. Az eszével tudja, hogy nem jó ez így, ezért már sok mindent kipróbált, azért, hogy ne kelljen többé találkozniuk. Ilona még javasasszonyt is felkeresett a problémájával. A javasasszony szerint József hatszor ment el azért, hogy megbabonázza Ilonát, úgyhogy Ilona soha ne felejtse el volt férjét Józsefet az életben. Ilona szeretné az agyát és a fejét kitisztítani ebből a kötésből ezért jár és fizet tízezreket a javasasszonynak-"boszorkánynak", Ilona elmondása szerint az együtt töltött idők, tanácsok és utasítások a jövőre nézve sokat segítenek neki, hiszen az óta kezd elmaradozni volt férjétől és jobban érzi kicsit magát. Nem jár hozzá, nem hívogatja annyit, Józsefet. József, aki kocsival közlekedik, megtehetné, hogy többször látogassa meg Ilonát ő még is csak alkalmanként megy hozzá, még Ilona telefon kérésére sem, csak a pénzes napokon jelenik meg. József többszöri kérésére, hogy hogy szeretne visszaköltözni Ilonához a belvárosi 4 emeleti panelba, Ilona hallani sem akar! Ilona gyakran töri a fejét az öngyilkosságon. Nincs kedve az élethez, lemondott róla indoknak a három gyerekét az életét, a betegségeit és az adósságát hozza fel. Elmondja, hogy nem tud, gyógyszert kiváltani sok minden hiányzik számára. Ilona szeretne többet annál, mint hogy reggel elmegy dolgozni, utána haza ér és a négy fal között van másnap reggelig, amikor is újra kezdődik a munka. Ilona elmondta szeretne vidám lenni, nevetni, fagyizni és szórakozni, mert nagyon sokat gürcölt és spórolt, mert mindig mindenről számlát kellet, vigyen volt férjének azért, hogy lássa mire mennyit költött. Ilona jelenleg 68 éves. 3 éve nyugdíjas. 2015 óta vív hatalmas küzdelmet a rosszindulatú tüdődaganattal és még sok más betegséggel. Ilona szeretne végleg megpihenni, mert nagyon fáradt és kéri, hogy a fejfájára csak a lánykori neve kerüljön, mert bár elvált hivatalosan, de a dokumentumai még a férjezett nevén vannak, mert a név cseréhez szüksége pénzt nem tudja megteremteni magának. A történetet elbeszélte Róbert Józsefné, született Orsós Ilona Komló, 2017. Április 1. A történetet rögzített és szerkesztette Annamanna Orsós Mánfa, 2017. Április 24. 2017. Április 24.

Temető

Temető Temető de csendes pihenő Bűnöző és ártatlan egyenlő Lombok hűs árnyát nyújtó Színes virágcsokrok illatozó Hófödte sírhalmok domboruló Nyugalma semmihez sem hasonló Kinek márvány, másnak fakereszt Koszorú avagy szál virág Gyászmenet és zene kíséri Utolsó útjára az elhunytat Örök fény, béke és csend Fogadja az elfáradt testet Gyertyát gyújtunk nekik egyszer Fénye világítson mégegyszer Temető kapút átlépve, búsulunk Csak egy percre hallgatunk Mély csendben ide ballagunk Egyszer mind itt nyugszunk Könnyezni itt nem tudunk A kapun túl zokogunk Lelki ismeretünk még bolyong Látogatjuk őket, hogy nyugodjunk Hely amely mindíg fogad Hol mindenk otthonra lel Itt hol megszűnik a fájdalom Ahol pihenés a jutalom Mánfa, 2006.08.22

Ébresztő

Ébresztő Szégyelljük a szegénységünk Titkoljuk a betegségünk Megbocsátjuk az erőszakot Elfelejtjük honnan jöttünk Elrejtjük minden bánatunk Hisszük mi mások vagyunk Mi megoldjuk egymagunk Képmutatás tanárai vagyuk Eltűrni minket érdekből? Vállaljuk fel önmagunk! Esélyt kértünk eddig alázatból Merjünk felállni a gyalázatból! 2006.07.13.

Levegőt

Levegőt Egy olyan helyen jártam Ahol nem számít a szeretet Hol nincs érték se szépség Csak a betegség a mérték Egy olyan helyen jártam Ahol a család sem szent Hol időpocséklás az alkotás És nincs érzelem sem tudás Egy olyan helyen jártam Ahol nincs mardosó éhség Hol nem érdekes a vélemény Sem a kacatként gyűjtött emlék Egy olyan helyen jártam Ahol a sötétben ragadva fetrengtem Hol az ima sem jutott eszembe S fájdalmas hörgésem lett a muzsika Egy olyan helyen jártam Ahol tüdőt horpasztó nyomásban És metsző gégeszorító fojtásban Égetve tűnt tova az idő kereke Egy olyan helyen jártam Ahol a koronavírus volt a támadó Hol a fájdalomból bőven kijutott De a levegőből oly kevés maradt Egy olyan helyen jártam Ahol csak a légzés számított Hol a létezés pillanatába gubózva Szenvedtem, hogy élhessek! Komló, Covid osztály, Pulmonológia 2021.Január 6 -15 ig. Mánfa 2021.01.16

Bűn és Bűnhődés

Bűn és Bűnhődés Három oly ostoba ember vétkezett Cigány népem ezért elítéltetett Elvakultan embert, legyilkotak Következményekkel ők nem számoltak A cigány vezetőink csendben űlnek Hírességek télen-nyárban üdülnek Ártatlanok védelmében nem szólnak Szélső indulatok elszabadulnak Mindenkit egy kalap alá söpörnek A vád alól a jók sem mentesülnk Bűnöd hogy, cigánynak születtél Mások vétke miatt, elítélt lettél Mánfa, 2009.02.13.

Fekete a lelkem

Az első versem, amit a szülés utáni depresszió váltott ki.

Fekete a lelkem

Feledni az életet, kívánni a halált
Vágy, amit a depressziós kíván

Senki vagyok, senki voltam
Értéktelen életem unom már

Idegennek tűnő szeretteim
Kinevetnek, magamra hagynak

- Bánatod beszéld meg önmagaddal!
Fekete bánatom, megfolyt, elepeszt

A természet gonoszul játszik velem
Kínzó betegség gyötri testem és lelkem

Zokogva, megtépve, megalázva
Szétrúgva magamra maradtam

Kisírt szemmel utolsó erőtlen mozdulattal
Átkozom a múltat, kárhoztatom a jövőt

Őseim és családom jelenéből
Magam akarok kilépni!

Mire várok? Kire várok?
Úgyis gyáván magam maradok

Dühösen eszelősen ordítok
Pusztuljon el minden és mindenki!

Nincs már szükségem senkire és semmire!
Feladtam ifjú életem, vártam a halált

Mégis megjelent gyermekbőrben a megváltás
Köszönöm a gyötrelmes megtisztulást.

Mánfa,2006.07.11.

Mocked for a half century

 

Mocked for half a century

 

 

It’s still painful to be called an aboriginal dark- faced

It’s still choking my throat to be called black- skinned

It’s still humiliating to be called brown- skinned

It’s still annoying to be called purple- mouthed

 

It’s still shameful to be called black- faced

It’s still feels mad to be called bull eyed

It’s still sickening to be called insane

It’s still wounding to be called a cripple

 

It’s still disappointing to be called old

It’s still pathetic to be called enormous

It’s still heart wrenching to be called a nigger

It’s still sounding like gipsy slurs differently

 

Annamanna Orsós

Mánfa 2022. 06. 05.